Ifjonc újságíró gyakornokként egyszer azt mondták nekem, arról írok amiről akarok csak időben kész legyen. Nos én írtam egy rövid ám velős glosszát a kollégiumi helyzetekről. Mezei poloskák, hangyainvázió, csótány járás.
Meggondolatlan kijelentésnek bizonyult a bármiről kifejezés. Két hétig az igazgatóságot jártam. Ezek után elgondolkodtam a sajtószabadság fogalmán. Mindig is érdekeltek a hírek, az újdonságok, és leginkább a kritikák. Felnéztem azokra az emberekre, akik meg merték írni a szörnyű valóságot a politikai életről, hazánk helyzetéről. De sajnos egyre kevesebb jó írást találni a sajtóban.
Mint az a későbbi tanulmányaim alatt kiderült a politikai élet igazi hátoldalát nem szabad elmondani, mivel a sajtószabadság is a politikai élethez igazodó jelenség. Ha egy újságíró szeretné megtartani a munkáját arról ír, ami az államnak is megfelel. Hitegetés, csatározások a kamera előtt, amely eltereli a figyelmet a valós problémákról.
Aminek mindig lesz jövője az a bulvár.
