Túlképzett fiatalok, munkanélküliség, és a cégek, ahol munkaerőhiány lépett fel. Számtalan meghirdetett munka, de állásinterjúra már nem kell elmenni. Ez jellemzi most egy fiatal életében a pályakezdést.

Hírekben, lapokban azt olvasni mennyire nehéz lesz elhelyezkednie egy frissen diplomázott fiatalnak. Ám addig nem tudatosul bennünk, amíg nem szembesülünk e szörnyű ténnyel. Ifjonc újságíróként rám sem várt jobb helyzet. A magyar média újságjaihoz, legyen az nyomtatott vagy elektronikus szinte lehetetlen bejutni. Gyakornoki programok számtalan helyen vannak, de végzettként már nincs szüksége a lapoknak ránk. Azért ránk, mert nem én vagyok az egyetlen nemrégiben diplomázott újságíró. Csak néhány példa.

Dorina idén júniusban végzett kommunikáció-művelődésszervező szakon. Felment a fővárosban szerencsét próbálni. Amint meghirdettek egy újságírói munkát jelentkezett. Elmondása szerint számtalan volt szaktársával futott össze. „Sokan mondták, mivel pályakezdőnek számítanak nem tartott sokáig egyetlen interjú sem. Minden helyre csak olyan embert kerestek, aki már dolgozott újságíróként, és nem kell betanítani.” – közölte enyhe kétségbeeséssel.

Ádám már egy éve befejezte a mérnök-informatika szakon. Kérdeztem, hogy áll a munkakereséssel. „Hiába mondja azt a média, hogy informatikusokat nagyon is keresnek, ez sajnos nem így van. Akiket keresnek legalább 3 éves szakmai tapasztalattal kell, hogy rendelkezzenek. Így esélytelennek tűnik az elhelyezkedés.”

Természetesen vannak pozitív eredmények is, ha munkakeresésről beszélünk. Egy szintén nemrégiben végzett gépészmérnök örömmel fordult hozzám, amikor meghallotta miről is írok. „Ahogy lediplomáztam azonnal kaptam munkát egy japán cégnél. Szakmába vágó munka, jól megfizetnek, és alkalmazottakat irányítok.“ Ez már egy sokkal reménykeltőbb eset, azonban ebből sajnos kevesebb van.